1. Bél Mátyás: Komárom megye (1730. Körül) - Kalligram Kiadó, Pozsony 1996.“Szomód az előbbitől (ti. Naszálytól) keletre van egy szűk mérföldre, egy kellemes domb alján, amely Tata várával szemben van, egy negyed mérföldre északra. Szomszédosak vele a tatai puszták: Szent Miklós és Ágoston, délről Baj falu és Tott város, Tata külvárosa, északra pedig Füzítő és Almás. Magyarok lakják a falut, amely inkább szép, mint jó, mert kis szántóföld övezi, s ez nem annyira termékeny, mivel köves. Egy szép halastó van alatta, a föld alatti csövek és más romok azt mutatják, hogy ez Corvin Mátyás alatt létesült. Északnyugatra a halastó fölött, az útnál, amely Szőnybe vezet, balról romokkal tűnnek fel egyes földek, a lakosok azt mondják, hogy itt volt Salamonnak, Magyarország királyának a vára, s ezért ezt a földet a mieink mindmáig is Salamon földjének nevezik. Tata fennhatósága alatt van.”

2. Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - Pápa 2002. (magyarázó jegyzetekkel)

“Anno 1774. Nemes Komárom Vármegyében lévő Tatai Sz.Társaságban (Egyházmegyében) virágzó és siránkozó, Helvetica Confessión lévő (református) Sz. Ekklésiák’ (gyülekezetek) állapotjának rövid leírása”.

“Szomód Ns. (nemes) Komárom Vmegyében vagyon, a benne lévő Helv. Conf. (református) való Ekkla (gyülekezet) Árva s nincsen Exercitiuma (szabad vallásgyakorlata).

Földes Ura Mélt. Gróff Iffj. Esterházy János Rno Catholicus (római katolikus), és így ezen helység nem Nemes (tehát jobbágy-falu).

Meg-fosztatott az Exercitiumtól (szabad vallásgyakorlattól) Ao 1763. Die 8a Martii (1763. év március 8-án), Királyi Parancsolatnak erejével, s el-vétetett tőlük mind a Templom, mind a Harang minden Refusio (kárpótlás) nélkül és azoltától fogva a Rom Catholikusok (római katolikusok) ususokban (használatában) vagynak.

Instáltanak az Exercitiumért (folyamodtak szabad vallásgyakorlatért) háromszor, kétszer Bétsben, utoljára a Fels. Tsászárnak adtak Instantiát (beadványt, kérelmet) Neszmélyen, mikor ő Felsége le-ment az országot látni. Nem vettek semmi választ. Az utolsó Instantia (kérelem) megvagyon írásban, a két első Bétsben írattatott Agens (egyházi ügyvivő, főgondnok) Nagy Sámuel úr által, azért azoknak párja nállok nincsen.

Ezen Ekklában (gyülekezetben) Helv. Conf. lévők (reformátusok) szám szerint vagynak nagyok és kicsinyek 521en, a Rno Catholikusok (római katolikusok) pedig nagyok és kicsinyek 420, August. Conf. való (evangélikus) egy sincs.

Egy kisded mérföld a hová járnak Isteni szolgálatra (istentiszteletre), három Ekklákba (gyülekezetekbe) u.m. Neszmélyre, Naszályra, Almásra, és ide legtöbben.

Az elvett Templom meg-vagyon, A Rno Catholikusok (római katolikusok) ususában (használatában); Újnak fel-állításában volna tehetségek. Sem Mester (tanító), sem Notarius (jegyző) nincsen vallásokon való, a ki gyermekeiket tanítaná. Halottjaikat temeti, Gyermekeiket kereszteli, házasulókat copulálja (esketi) a Plébánus.

Halottól, ha idős ember volt, fizetnek /ha valamit belőle el nem enged/ f. (Forint) 1, a Harang.tól d. (dénár) 20. A Mesternek d. 11 1/2. De a gyermek halottért való fizetés d. 30. Keresztelőtől és Introductiótul (”egyházkelés”, azaz az édesanya első templomi megjelenése és hálaadása a gyermek születése után) adnak a Plébánosnak d. 41 1/2. Házasulók fizetnek a Pléb f. 1, a Mesternek pedig d. 20.

A Stólán kívül adnak a jobb Gazdák a Plébánus számára f. 1, és fél Posoni mérő Búzát, a szegényebbek pd (pedig) ha elengedi, a Plébnak d. 75 és ugyan fél Posoni mérő búzát. A Mesternek pd minden gazda d. 25 és egy Posoni véka búzát. Ezen kívül a Plébánusnak szántanak, vetnek, takarnak, béhordják, és öl fát vágnak, azt is béhordják. A Mesternek hasonlóképpen, kivévén az egy aratást, mellyet nem végeznek, hanem az egész Falu fizet neki 5 forintokat.

Contributiot (adót) a domestica cassába (vármegyei pénztárba) járandóval együtt egy summában (egy összegben) fizetnek a Helvetica confessión lévők (reformátusok) f. 737, d. 79 1, a Romano Catholikusok (római katolikusok) pedig f. 355, d. 97.