“Szomód, magyar-német falu, Tatától délre (sic!) 6/16, u. p. (utolsó postához) Neszmélyhez 9/16 állomásra; délnyugatról északkeletnek hosszan nyúló nagy határát nyugotról Naszály, Almás, északról az almási, neszmélyi és sz.miklósi határok öszvejövetelétől Sz.Miklós, keletről Ágostyán, igen kis részben Baj, azután a tatai Tóváros, délről szinte Tóváros és Naszály veszik körül. A határ, amely 6640 h. (hold) körül foglal, általában szelíd-dombos, és hegyesnek még a Sz.Miklós és Ágostyán közé nyúló erdős részét sem lehet mondani, a falu is kisebb-nagyobb dombok által képzett tágas völgyben fekszik. Csak a határ északkeleti részét borítja erdő, mely az egésznek 1/5-ét alig teszi; ezenkívül van még két, legelőül használt erdőcskéje a gyeplegelők közt.Szőlőhegye sok, úm. (úgymint) a Markó-hegy, mely a sz.miklósi határba is átnyúlik, Újhegy, Mikola- vagy Várhegy legközelebb a faluhoz, továbbá a Csenger vagy Felső-Újhegy, végre a Leshegy. Bora a megyében a jobbak közül való.

Legnagyobb patak a keletészaki határ szélein a Lábashegyből jővén, több helyekből jövő vizeket magához vévén a mezőségen és a falun át, miután a már lecsapolt malomtói rétséget is átmetszette volna, a Nagyrét szélében a tatai csatornába szakad; a tatai határról ide átterjedt nagy rétségen kívül gyeplegelője és jól termett szántóföldje elég. Darázskőbánya és egy 8-kerekű nagy malom a tatai csatornán.

Úrbéri telek tábla szerint 55 29/32, telkes jobbágy 112, házas zsellér 54, házatlan 36, nemes család 21; összes népesség 1181 l. (lakos), ebből 662 r. kat. (római katolikus), 515 ref. (református), 4 zsidó.

A r. kat. (római katolikus) anyaegyház 1763 óta áll fenn, temploma Sz. Jakab apostol tiszteletére, s ide tartoznak az ágostyáni és sz.miklósi leányegyházak; a református anyaegyház 1784-ben keletkezett.”

Földesúr gr.Eszterházy Miklós.